Jelenlegi hely

Soli Deo Gloria

Augusztus utolsó vasárnapján délután ezekkel a szavakkal kezdte igehirdetési szolgálatát a  Gróf Dégenfeld Imre Református Általános Iskola fenntartója a Baktalórántházi Református Egyházközség lelkésze Dr. Kovács Kálmán: – Soli Deo Gloria! Egyedül Istené a dicsőség!

A prédikációban elmondta, hogy 67 évnyi kényszerszünet után a háláé kell, hogy legyen az első szó. Hálát adni Istennek, aki több mint két emberöltőn át fenntartotta a vágyat az emberi szívekben a keresztyén oktatás iránt Baktalórántházán. Nem érdemes belemerülni a sérelmek sorolásába, nem érdemes bűnbakot keresni, ami elmúlt, elmúlt. Isten irgalmazzon és bocsásson meg az ellenünk vétkezőknek. Egy a 16. században alapított protestáns iskola életében ez a próbatétel azt is jelentheti, hogy „ a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát; de én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed.”  Lukács 22.31-32. Most eljött az idő, hogy ott folytassuk ahol abbahagytuk, bár ez az iskola minden porcikájában új mégis régi. Nem változott semmi mégis minden új. Új abban, hogy meri vállalni a múltat egy olyan világban, amelyikbe egykor beleénekelték, hogy „ a múltat végképp eltörölni…”. Amikor 1948 június 9-én elvették az iskolát tőlünk ez csak az első lépés volt, utána iparkodtak elvenni az emberek lába alól a földet és feje fölül az Istent is. Ezt a 67 évet nem lehet eltörölni, nem lehet meg nem történtté tenni. De egyet lehet tenni: - Tanulni belőle! Miszerint egy ezeréves alkotmányt nem lehet kidobni az ablakon és néhány hónap alatt fabrikálni egy másikat. Kétezer évnyi keresztyén érték nem fog eltűnni egyik pillanatról a másikra. Hiszen nem azért régi, mert elmúlt felette az idő, hanem azért mert túlélte az idő múlását és kiállta a próbát. Ezért is lett az iskola vezérigéje a 90. zsoltár 12. verse „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.”

Az ünneplő gyülekezetet Dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő köszöntötte, aki hangsúlyozta a keresztyén oktatás fontosságát és a keresztyén értékek megtartását, annak mindig időszerű megjelenítését, melynek legjobb műhelyei mindig is az egyházi iskolák voltak. Az Iskola névadójának életútját, Kissné Szűcs Marian Dégenfeld kutató idézte fel rövid előadásban. A Nyírségi Református Egyházmegye köszöntését Bodnár Máté adta át, míg a járási hivatal részéről Dr. Kiss Béla méltatta az eseményt.

Az óvodások búcsúztatóját Dócs Norbert Ófehértói lelkipásztor imádsága vezette fel és a Baktalórántházi Református Énekkar négyszólamú éneke kísérte, amikor könnyes búcsút vett szeretett óvónénijük Mónika néni és fogadta őket az Iskola igazgatója Magyarné Kertész Erzsébet. Az ünnepélyes fogadalomtételre négy pedagógus sorakozott fel: Magyarné Kertész Erzsébet Igazgatónő, Dr. Kovácsné Szakos Mária hittantanár, Bábáné Németh Mária osztályfőnök és Beliczáné Balogh Tímea angol tanár. Ezt követően a iskola növendékei számára az egyházközség főgondnoka: Krasznavölgyi János és felesége Marika néni, átadták az iskola egyenruháját, melyben a kis elsősök büszkén feszítve mondták az eskü szövegét Én….. esküszöm a Szentháromság egy igaz és örök Istenre…..  

Az Istentiszteletet követően átmentünk a Gróf Dégenfeld Imre Református Iskola osztálytermébe ahol a felmenő rendszerben induló iskola elsősei kezdik a 2015/16-os nevelési évet. Otthon éreztem magamat. A szépen berendezett tanterem a lemenő nap fényében felvette a függöny lágy pasztell színét. A padok tetején a könyvek szépen elrendezve csalogatták a csöppségek tekintetét. Rend volt, szokatlanul nagy rend, de nem az a kínos ne nyúlj hozzá rend, hanem az a másik az a békítő, simogató, nyugalmat árasztó rend. Izgatott arcok figyelték a tanító néni minden mozdulatát, tudják, érzik nála van a titok kulcsa. A falon a számok a betűk életre kelnek majd mind az ő szavára. S én elkezdek reménykedni újra…..

 

  2016. január 27. – szerda – 12:01